A fiúgyermekek a Körülmetélés Szövetségébe való felvételük - a brit milá - alkalmával kapnak nevet. A lányok a születésüket követő héten, amikor az apát a zsinagógában a Tórához szólítják, és elmondják az anya és az újszülött egészségéért könyörgő imát, a mi sebéráchot.
A teljes héber név, amelyet vallási alkalmakkor és a zsidó jogi dokumentumokban használni kell, ilyen:.....(név) bén (= "fia").....(az apa neve) vagy.....(név) bát (= "lánya").....(az apa neve). Ha az apa kohén vagy lévita származású, a névhez hozzá kell fűzni: HáKohén vagy HáLévi. A kohénokon és a lévitákon kívül minden zsidó "besorolása" egyszerűen Jiszráél (Izrael).
A zsidó gyermekek elnevezésével kapcsolatban nincsenek egyéb vallási előírások vagy halachikus iránymutatások. Az Egyesült Államokban a tapasztalat azt mutatja, hogy ebben a kérdésben gyakrabban fordulnak a rabbikhoz tanácsért, mint az összes rituális, erkölcsi és etikai kérdésben együttvéve...
A diaszpórában, ahol a gyerekeknek általában keresztény nevet adnak, és polgári anyakönyvekbe jegyzik be őket, a külön héber névvel hangsúlyozzák a zsidó néphez és valláshoz tartozást. Ezt a héber vagy jiddis nevet a brit alkalmával vagy a zsinagógában kapja a gyermek, és vallási, vallási jogi ügyekben és a zsinagógában ezt használja. Ezen a néven szólítják a zsidókat Tórához, ezen a néven említik őket, ha egészségükért imádkoznak, és ezen a néven kötnek zsidó házasságot. Ha a születéskor kapott héber nevet sem a családban, sem a zsinagógában nem használják, elveszíti jelentőségét, és az úgynevezett névadás visszamenőleg értelmét veszti. Aki nem használja rendszeresen héber nevét, annak a vallási dokumentumokban is az igazi nevét kell feltüntetni, legyen az angolszász, spanyol, francia, magyar vagy német név. Elterjedt szokás, különösen az áskenáz eredetű zsidók között, hogy a gyereket egy elhunyt közeli hozzátartozóról nevezik el, akinek emlékét ezáltal szándékoznak megbecsülni és fenntartani.
Egyedi keresés